Kosár 0

Gratulálunk! A rendelése megfelel az ingyenes szállítás feltételeinek. Még €200 hiányzik az ingyenes szállításhoz.
Korlátozási értesítés

Termékek
Csatlakozás a következőhöz
Ez ajándék?
Kosár összege Ingyenes

A szállítási költségek a vásárláskor kerülnek kiszámításra

A kosarad üres

WHO stratégia 2023-2030: hogyan tervezik a világ szakértői megoldani a globális fogászati egészségügyi válságot?

Strategia WHO 2023-2030: jak światowi eksperci planują rozwiązać globalny kryzys zdrowia zębów?

Képzeld el, hogy létezik egy egészségügyi probléma, amely 3,5 milliárd embert érint világszerte, vagyis a globális népesség közel felét. Pandémiának hangzik? Sajnos igen, mert a szájüregi betegségeket az Egészségügyi Világszervezet a legnagyobb közegészségügyi kihívások egyikeként ismerte el napjainkban.

TEKINTSE MEG MÉG: Hogyan ápoljuk a fogakat? 10 lépés az egészséges mosolyért és a hatékony védelemért a szuvasodás ellen

2023-ban az WHO áttörő dokumentumot tett közzé: „Globális stratégia és cselekvési terv a szájüregi egészségért 2023-2030". Ez az WHO történetének legátfogóbb megközelítése a szájüregi egészség terén. Miért fontos ez neked és a családodnak? Nézzük meg közelebbről.

Tények, amelyek meglepnek: a probléma mértéke nagyobb, mint gondolnád

Szájüregi betegségek, azaz a csendes globális válság

A szuvasodás, a fogínybetegségek és a fogvesztés talán jelentéktelen problémának tűnhetnek a szívbetegségekhez vagy daganatokhoz képest. De ez tévedés! Az WHO adatai szerint a világ népességének összesen akár 45%-a szenved legalább egy fő szájüregi betegségtől – fogszuvasodástól, parodontózistól vagy teljes fogvesztéstől. Ez azt jelenti, hogy a világ embereinek majdnem fele küzd ezekkel a problémákkal, és ez az arány magasabb, mint bármely más nem fertőző betegség esetében [1].

Mit jelent ez a gyakorlatban?

  • A kezeletlen maradó fogszuvasodás 2,3 milliárd embert érint.
  • Több mint 530 millió gyermek szenved kezeletlen tejfog-szuvasodásban.
  • A fogínybetegségek több száz millió embert érintenek, fogvesztéshez vezetve.
  • A szájüregi daganatok évente körülbelül 180 000 halálesetet okoznak, és a világ tizenhatodik leggyakoribb daganattípusát jelentik.

A szájüregi betegségek hatása a mindennapi életre – több, mint csupán fogfájás

A szájüregi problémák nem csupán fizikai kellemetlenségek. Következményeik sokkal messzebbre nyúlnak:

  • koncentrációs problémák – nehéz a munkára vagy tanulásra koncentrálni, ha fogproblémák gyötrik,
  • hiányzás az iskolából és a munkából – a szájüregi betegségek a hiányzások egyik oka,
  • társadalmi elszigeteltség – a fogproblémák hatással vannak az önértékelésre és a társas kapcsolatok kerülésére,
  • korlátozott táplálkozási lehetőségek – az egészséges fogak elengedhetetlenek a megfelelő étkezéshez.

LÁSD MÉG: Szájhigiénia – kulcsfontosságú szabályok az egészséges fogakért

„A szájüreg egészsége elengedhetetlen az evéshez, légzéshez és beszédhez; hatással van az általános egészségi állapotra és a társadalmi életben való teljes részvétel képességére” – áll a WHO jelentésében.

A szájüregi betegségek kezeléséből eredő hatalmas költségek

A szájüregi betegségek hatalmas anyagi terhet jelentenek. A globális fogászati kezelések költsége évente körülbelül 387 milliárd dollár, azaz kb. 1,5 billió zloty [2] – ez az összeg elegendő arra, hogy:

  • 150 modern kórház építését finanszírozni,
  • alapvető egészségügyi ellátást biztosítani 1,5 milliárd embernek a fejlődő országokban,
  • fogkeféket és fogkrémet vásárolni minden ember számára a Földön 10 évre.

A legrosszabb az, hogy ezeknek a költségeknek a többsége elkerülhető lenne megfelelő megelőzéssel és korai kezeléssel, amelyek sokkal olcsóbbak, mint a súlyos állapotok kezelése.

Meglepő kapcsolat a szájüreg és az általános egészség között 

Egyre több kutatás igazolja, hogy a szájüreg állapota közvetlen hatással van az egész szervezet egészségére [3]. A rossz szájhigiénia tudományosan bizonyított összefüggésben áll:

  • szív- és érrendszeri betegségekkel – a szájüregből származó baktériumok bejuthatnak a véráramba, és hozzájárulhatnak a szívbetegségek kialakulásához [4],
  • cukorbetegséggel – kapcsolat van a fogágybetegségek és a cukorbetegség között [5],
  • daganatokkal – egyes szájüregi fertőzések növelik bizonyos daganatok kockázatát [6],
  • tüdőgyulladással – a szájüregi baktériumok a levegővel együtt a tüdőbe kerülhetnek és fertőzéseket okozhatnak. Ez különösen gyakori időseknél a gyengébb nyelési reflex, csökkent immunitás és a szájhigiénia gyakori problémái miatt [7],
  • koraszüléssel – a terhes nők fogágybetegségei magasabb komplikációs kockázattal járnak [8].

Új megközelítés a fogak egészségéhez 

A WHO sürgeti a szájüregi egészségről való gondolkodás módjának sürgős megváltoztatását – ahelyett, hogy főként a kezelésre koncentrálnánk, elsősorban a megelőzést kell előtérbe helyeznünk.

Magyarország esetében ez azt jelenti, hogy bővíteni kell az NFZ keretében elérhető megelőző ellátások körét. A háziorvosoknak rendszeresen ellenőrizniük kell a betegek szájüregi állapotát, és időben fogorvoshoz kell irányítaniuk őket. Elsősorban arról van szó, hogy a fogászati megelőzés az általános egészségügyi ellátás szerves részévé váljon.

LÁSD MÉG: Hogyan gondoskodjunk a szájhigiénéről betegség után? Hatékony felépülési tippek

„A legtöbb szájüregi betegség nagyrészt megelőzhető, és egyszerű, nem invazív eljárásokkal kezelhető az alapellátás szintjén” – hangsúlyozza a WHO jelentése.

Mi árt igazán a fogaidnak?

A WHO hangsúlyozza, hogy vannak közös kockázati tényezők, amelyek összekapcsolják a szájüregi problémákat a szívbetegségekkel, daganatokkal, 2-es típusú cukorbetegséggel és krónikus tüdőbetegségekkel, ezek pedig:

  1. dohányzás – nemcsak a tüdőnek árt, hanem az ínynek és a fogaknak is, fogágybetegségekhez vezet és növeli a szájüregi daganatok kockázatát,
  2. túlzott alkoholfogyasztás – a májra és az agyra gyakorolt káros hatások mellett az alkohol kiszárítja a szájüreget, elősegíti a baktériumok elszaporodását és növeli a szájüregi daganatok kockázatát,
  3. cukorban gazdag étrend – ez nemcsak a fogszuvasodás fő oka, hanem az elhízás, a cukorbetegség és a szívbetegségek kockázati tényezője is,
  4. helytelen étkezési szokások – ideértve a túl korai édes italok bevezetését és cumisüvegből történő édes folyadékok etetését, ami mind a korai gyermekkor fogszuvasodásához vezethet, mind pedig egész életre szóló egészségtelen étkezési szokásokat alakíthat ki.

Szájüregi egészségügyi egyenlőtlenségek – kik szenvednek a leginkább?

A szájüregi betegségek aránytalanul érintik a szegény, érzékeny és/vagy marginalizált személyeket, beleértve:

  • alacsony jövedelmű személyek,
  • fogyatékkal élő személyek,
  • egyedül élő vagy gondozóotthonban lakó idősek,
  • menekültek,
  • börtönben lévő személyek,
  • távoli és vidéki közösségek lakói,
  • kisebbségi és/vagy más marginalizált társadalmi csoportokhoz tartozó személyek.

Ez azt jelenti, hogy ezek a problémák nem csupán egyéni döntések kérdései, hanem mély társadalmi és gazdasági okokra vezethetők vissza.

A WHO 2023-2030 közötti globális stratégiája az első lépés a szájegészségügy megközelítésének forradalmasításában. Ahelyett, hogy a következmények kezelésére koncentrálna, a világ szakértői rendszerszintű megoldásokat javasolnak, amelyek a megelőzésre és az alapvető fogászati ellátáshoz való hozzáférésre irányulnak mindenki számára.

TEKINTSD MEG MÉG: Megfelelő szájhigiéniai termékek kiválasztása. Miért olyan fontos?

A cikk második részében konkrét innovációkat és technológiai megoldásokat vizsgálunk, amelyek illeszkednek ehhez a stratégiához. Bemutatjuk, hogyan válaszolnak a modern termékek, mint az előrehaladott ZENT® Dental Care elektromos fogkefék, a vízflosszorok vagy az UV fertőtlenítő rendszerek a szájegészség globális kihívásaira. Megtudhatod azt is, milyen lépéseket tehetsz már ma, hogy hosszú éveken át egészségesek legyenek a fogaid.


PRZYPISY:

  1. Globális szájegészségügyi állapotjelentés: az egyetemes egészségügyi ellátás felé a szájegészségügyben 2030-ig. Genf: World Health Organization; 2022.

  2. Righolt AJ, Jevdjevic M, Marcenes W, Listl S. A fogászati betegségek globális, regionális és országos gazdasági hatásai 2015-ben. J Dent Res. 2018;97(5):501-507.

  3. Fiorillo L. Szájhigiénia: az első lépés a jólléthez. Medicina. 2019;55(10):676. 

  4. Vanwormer JJ, et al. Szájhigiénia, életminőség és szívelégtelenség kockázata. Frontiers in Oral Health. 2025.

  5. Chang Y, et al. A javult szájhigiénia összefügg a cukorbetegség újonnan kialakuló kockázatának csökkenésével: országos populáció alapú kohorsz tanulmány. Diabetologia. 2020;87.

  6. Deng Q, et al. Kompozit szájhigiéniai pontszám és a szájrák valamint altípusainak kockázata: nagyszabású, propensity score alapú tanulmány. Clinical Oral Investigations. 2021.

  7. Ali K. A rossz szájhigiénia és a légúti fertőzések közötti összefüggés idős populációkban: összehasonlító keresztmetszeti tanulmány. Journal of Health, Wellness and Community Research. 2025.

  8. Uwambaye P, et al. A periodontitis és a koraszülés közötti összefüggés vizsgálata: esettanulmány. BMC Pregnancy and Childbirth. 2020;24.

Egyéb cikkek